A társas kapcsolatok működtetésének, illetve az érzelmi intelligencia fejlesztésének alapfeltétele, hogy saját érzelmeinket és mások érzelmeit felismerjük és kezelni tudjuk.
Saját érzéseink kezelése sem egyszerű, és még nehezebb megérteni mások mit és hogyan éreznek.
Megérteni azt hogy honnan jönnek, meddig tartanak, miért vannak, hogyan működnek és mit jelentenek igen nagy lépést jelenthet az emocionális és lelki fejlődésedben. Ez nem csak párkapcsolati terén mozdíthat előre, hanem az élet összes területére pozitívan hat.
Tegyünk próbát egy gyakorlattal:
Kérdezd meg magadtól: Mi zajlik most bennem?
Egy pillanatra figyelj önmagadra és próbáld beazonosítani, megfogalmazni milyen érzések vannak most benned. Akár megfigyelheted magad különböző szituációkban egész nap.
Adnék néhány alap érzelmet (lenti táblázatban), ami segíthet ebben a gyakorlatban. Érdemes először megpróbálnod magad megfogalmazni mit érzel.
Sikerült?
Az érzelmet először vedd észre, figyeld meg és azonosítsd be. Ne elemezz, csak figyelj és irányítsd a figyelmedet befelé.
Célszerű, ha meg is tudod fogalmazni magát az érzést ami benned van. Az elfojtása és túlzott felfokozása nem célszerű.
Ez a gyakorlat elősegíti a tudatosságot és azt a képességet hogy befelé irányítsd a figyelmedet, és meglásd az érzelmeidet, anélkül, hogy megítélnéd azt. Először ne elemezz, csak figyelj, érzed meg az energiáját!
Egy jó alapot adhat, ha képesek vagyunk némi távolságot tartani az érzéseinktől, s nem veszünk bele az érzelmeink tengerébe, azonosulva velük.
Az érzelmeink gyakorlatilag mindenre hatással vannak amit csinálunk, még akkor is ha olykor szeretjük magunkról azt gondolni, hogy kimondottan racionális lények vagyunk.
Minél inkább próbáljuk elnyomni őket, annál gyakrabban és intenzívebben igyekeznek elárasztani minket, és csodálkozunk, amikor megint ugyan abba a helyzetbe, szituációba kerülünk.
A lényeg, hogy az érzéseid elöl nem tudsz elmenekülni, azonban egy átmeneti megkönnyebbülést hozhat az elfedés. Ennek a dinamikának csak úgy tudsz véget vetni, ha felülkerekedsz a félelmeiden, és fokozatosan közel engeded magadhoz az érzéseidet.
Eljutni egy olyan szintre, ahol tisztán látod a gyengeségeidet, erősségeidet és megérted a működésedet, mérföldkő lehet az életedben.
A kineziológiában a viselkedési barométer az érzéseket párba állítva rendszerezi azokat. Mindegyik párnak az egyik oldala romboló hatású, míg a pár másik fele építő. A cél az, hogy a romboló minták gyökerét feloldjuk, s az építő viselkedésmódoknak erőt, lendületet adunk.
Alapérzelmek Paul Ekman szerint
- Öröm: békés, boldog, elragadtatott, energikus, hálás, nyitott, jókedvű, …
- Bánat: boldogtalan, borúlátó, elégedetlen, gondterhelt, letargikus, szomorú, …
- Düh: bosszús, frusztrált, feszélyezett, feszült, ideges, morcos, nyűgös, heves, …
- Meglepődés: álmélkodó, megrökönyödött, csodálkozó, elképedt, megilletődött …
- Félelem: szorongó, tehetetlen, ijedt, rémült, megszeppent, riadt, reszkető,…
- Undor: irtózó, viszolygó, gyomorforgató, ki nem álló, gyűlölő, megvető, iszonyodó, …
Ezek mellett vannak összetettebb, bonyolultabb érzések is. Több száz féle érzésre tudunk kifejezést találni.
Az, hogy hogyan sikerül az érzelmek kezelése, jelentősen befolyásolja egészségi állapotunkat, lelki jóllétünket.
Érzelmeid kifejezésére azért van szükség, hogy ne elszigetelten éld meg a dolgokat magad körül, hanem képes legyél a megosztásra, vagyis arra, hogy tudj beszélni önmagadról. Magadhoz közel engedése és megismerése, segíthet elkerülni a fizikai problémákat és az érzelmi fájdalmat.
Minél többet tudsz meg önmagadról, annál könnyebben tudsz kapcsolódni a környezetedhez, illetve a személyes életedben is nagy segítés.
Ha eljutsz oda, hogy elhiszed nincs miért félni az érzelmeidtől és kibírod azokat, akkor szépen rá tudsz kapcsolódni és át tudod élni. Így segíted valójában önmagadnak a megkönnyebbülést és elengedést. Amikor ezekről beszélni is tudsz, akkor képessé válsz felszabadítani magadat a negatív érzelmektől, és könnyedén el tudod engedni majd őket.
Figyeljünk oda arra, ki miként hat ránk.
Érzelem mérő:
„Bensőmben keresem az Istent, akit a külső világban mindenütt találok.” Kepler
Nagy Enikő
